Írásomban áttekintést szeretnék adni a lehetséges változtatásokra, valamint rá szeretnék mutatni azokra a pontokra, melyek újragondolása időszerű lehet.

Megjegyzem, hogy még nem ismerem átfogóan a kerepesi ellátó rendszer teljes belső struktúráját, így akár olyan információkat is tartalmazhat az írás, ami nem fedi a valóságot, sőt, pont az ellenkezője igaz lehet. De tovább gondoljuk a lehetőségeinket.

Egészségügyi alapellátás:

A helyi önkormányzatokról szóló törvény az önkormányzatok számára kötelezően, állandó feladatként írja elő az egészségügyi alapellátásról való gondoskodást. Az egészségügyről szóló törvény értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:

1. a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
2. a fogorvosi alapellátásról, (és a gyermekfogászati ellátás)
3. az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, amit Kistarcsa látott el
4. a védőnői ellátásról,
5. az iskola-egészségügyi ellátásról.

Az Önkormányzat célja az, hogy a szolgáltatásokat igénybevevők részére minőségi színvonalú ellátást tudjon nyújtani, amely során az alábbiakról szükséges gondoskodni:

– korszerű, magas technikai színvonalú tárgyi feltételek (új rendelő és a Szilasi felújítása)

– testi és lelki és mentálhigiénés gondozás elősegítése

– teljes nyitottság az ellátottak egyéni igényeire

Mindezen feladatokat szakmailag jól képzett, az emberek iránt empátiával, elkötelezettséggel bíró, róluk nagy odaadással gondoskodó szakemberekkel látjuk el, akik képesek és hajlandók a szakmai képzéseken és továbbképzéseken folyamatosan részt venni.

További cél az, hogy a személyes gondoskodás és odafigyelés által ellátottaink jó körülmények között érezzék magukat.

Minden dolgozó felelős azért, hogy a saját feladatát úgy lássa el, hogy a szociális és egészségügyi szolgáltatást igénybevevők legnagyobb elégedettségét szolgálja.

Szeretetteljes gondoskodásukkal szükséges megteremteni azt a békességet, nyugalmat és harmóniát, amely által emberhez méltóvá kell tenni a szociális és egészségügyi szolgáltatásainkat igénybevevőink mindennapjait.

A minőségcélok teljesüléséhez a vezetőknek kell biztosítania a megfelelő szakembereket és eszközöket, valamint a minőségi munkavégzéshez szükséges feltételeket.

A szolgáltatásokat úgy kialakítani és megtervezni, hogy azok megfeleljenek az ellátotti populáció szükségleteinek és a hatályos szakmai jogszabályoknak.

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szolgáltatások nyújtásának teljes körűségét és minőségét.

A szolgáltatás során a szervezeti struktúrának megfelelően biztosítani kell a gondozottakkal / ellátottakkal való folyamatos kapcsolatot.

Az ellátottak / gondozottak visszajelzéseinek fogadására, a panaszok kezelésére azonban szükséges egy fórumot működtetni.
(lehet, hogy van ilyen ?  Facebook nem a legmegfelelőbb, erre az önkormányzat honlapján lehetne kialakítani egy külön oldalt)

A feladat törvényi kötelezettség alapján a területi önkormányzaté. Az ellátást az önkormányzatnak, mint tulajdonosnak kell biztosítani. Az ellátás megszervezése körzetek létrehozásával, és azok személyi-tárgyi feltételeinek megteremtésével történik. A körzetek kialakulása az előző (tanácsi) rendszerből hagyományozódott az önkormányzatra, tekintettel a lakosság eloszlására. A körzetek kialakítása, körzethatár módosítása az önkormányzat joga és kötelezettsége, amelyet a testület hagy jóvá. Az elmúlt években épült lakóparkok, születések, halálozások miatt megvizsgálandó a különböző körzetek lakosságszáma és amennyiben szükséges a körzethatárok módosítása.

A háziorvosi rendszer funkcionális privatizációja az 1992. évi jogszabályi változások kapcsán kezdődött el. A körzeti orvosokat ettől kezdve háziorvosoknak hívjuk, a valamikori körzetek innét kezdve praxisok lettek. Az önkormányzat a háziorvosok kezelésébe adta a tárgyi eszközöket (gép-, eszközpark bútorok).
A feladat ellátásához szükséges ingatlanok az önkormányzat tulajdonai maradtak.

A helyzet roppant paradox, és több anomáliával terhelt:

• A háziorvosok kikerültek az alkalmazotti körből, mint vállalkozó háziorvosok szerződést kötöttek a tulajdonos önkormányzattal. A tulajdonos azonban nem vagy igen ritkán számoltatja be az ellátó praxisokat, hogy miként látják el feladatukat, hogyan látják el szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Nálunk beszámolnak az orvosok évente legalább egyszer.
• A háziorvosok felett a szakmai-szakhatósági ellenőrzést az ÁNTSZ gyakorolja. Megfelelő számú és felkészültségű orvos hiányában a területen működő háziorvosokat kéri fel az ellenőrzésre, akik önmagukat ellenőrzik.
• Az önkormányzat a háziorvosok részére térítésmentesen (bérleti díj nélkül) biztosítja az ellátáshoz szükséges orvosi rendelőket. Az önkormányzat szerepe ebben az ellátó körben az ingatlanok „kezelése”. A szükséges felújítások tervezése, tisztasági festés-mázolás, karbantartás az önkormányzati költségvetés függvényében. A közüzemi szolgáltatókkal a szerződések kötése, a közüzemi díjak fizetése. A háziorvos a „bérlemény” állagáért felel, és annak rezsijét fizeti be a tényleges számlák alapján
• A közüzemi számlák az önkormányzaton keresztül folynak ezt direktbe a praxisokra kell íratni ezzel sem terhelni az adminisztrációt.

Az önkormányzat részéről a kialakult helyzet még jól kezelhető, hiszen a háziorvosi rendszer működik, lakossági panasz, bejelentés az ellátással kapcsolatban tulajdonképpen nem igazán érkezik.

Sajnálatos módon azonban az önkormányzat az elmúlt évtizedben nem fordított kellő figyelmet a háziorvosi rendelők állag megóvására, az eszközpark folyamatos javítására, cseréjére.

Mivel az önkormányzat kezelésében álló egészségügyi és szociális ingatlanok műszaki állapota általánosságban közepesnek, vagy rossznak mondható, ez azt jelenti, hogy a fenntartási feladatok minden évben komoly ráfordításokat igényelnek. Az ingatlanok állapotának alapvető oka, hogy a költségvetési tervezés dacára, a fenntartáshoz műszakilag indokolt, szükséges és elégséges forrásokat nem ezen intézményekre költötték. Így nyilvánvalóan nem ritkán a megelőző karbantartási munkák is elmaradnak, amelynek eredményeképpen az ingatlanállomány műszaki állapota folyamatosan romló tendenciát mutat. Jelenleg már több nagyobb volumenű felújítási munka is indokolt lenne.

Az akadálymentesítés vonatkozásában elmondható, hogy az intézményi ingatlanok jelentős hányada régi építésű, így a korszerű, az akadálymentességre vonatkozó építészeti követelményeknek már nem felel meg. A Tölgyfa rendelő lehet majd az első kivétel.

Az épület műszaki állapota általánosságban rossz, elavult. A betegfektető és a konzultációs helyiségek hiánya eleve problematikus. Az épületbe való bejutás megoldott, mozgássérült illemhely nem üzemel. Ennek kialakítása a jelenlegi adottságok mellett nem lehetséges. Ezt megoldhatja a felújítás átépítés, de a Szilasi rendelőre ez még nem hat ki ezzel.

Összességében az épületek teljes felújítása, átalakítása, vagy kiváltása lenne indokolt.

A gyermek és felnőtt házi orvosok, körzeti ápolók, védőnők, asszisztensek méltatlan körülmények között dolgoznak, a lakosság balkáni színvonalú rendelőkben (vagy az udvaron) volt eddig kénytelen várakozni.

A gép- és eszközállomány működőképességének fenntartása mellett az épületek állagmegóvása is kiemelt szerepet kell kapjon, ezért a rendelők műszaki és készletgazdálkodási felmérése után szükséges elkészíteni egy rövid,- és hosszú távú beruházási és felújítási ütemtervet.

Nyilvánvalóan csak hatástanulmány után lehet megmondani, hogy jelen rendelőink felújítása vagy egy új épületbe való költöztetés oldaná meg a jelenlegi áldatlan állapotokat.

Bizonyosan van Kerepesen olyan üresen álló épület, amely megvásárolható, felújítható ilyen célokra.

Ez utóbbi esetben a fogorvosi rendelők átköltöztetése is szóba kerülhetett volna már rég.

Ezzel egy időben az is megvizsgálandó, hogy amikor az önkormányzat térítésmentesen átadta a háziorvosi praxisoknak az ellátáshoz szükséges gép-, eszközparkot, akkor ők vállalták-e ennek fejében azok folyamatos karbantartását és korszerűsítését. Amennyiben ez megtörtént, akkor ezzel az önkormányzat is jelentős forrásokat tudott kiváltani, hiszen a praxisok jogszabályi minimál eszközparkkal való ellátása – akkoriban – praxisonként ez 500.000.-Ft-ot jelentett.

A Fővárosban már több helyen megvalósult a kerület háziorvosainak és a területileg illetékes kórháznak az informatikai kapcsolata. A háziorvosi praxisokban lévő számítógép úgy működik, mint egy kórházi terminál, a beteg vizsgálatai on-line módon kérhetők, az eredmények pedig informatikai kapcsolat útján kerülnek vissza a háziorvoshoz. Előnye a beteg utak optimalizálása, nyomon követhetősége, a papír alapú információ áramlás leegyszerűsítése. Nem vész el adat. A várakozási idők lecsökkenthetők, a számítógépes betegelőjegyzés a kórházi rendelésekre, ambulanciákra megvalósítható.

Jelenlegi az informatikai rendszerek fő felhasználási területe az NEAK-kal (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) történő on-line kapcsolattartás, a TAJ szám autorizáció, mely a napi munkában kötelező feladatelemet támogatja.

Évente/félévente szükséges az önkormányzat által korábban is megsszervezett „Egészség nap” tartása, szűrővizsgálatok szervezése. Megvalósítása csak a Flór Ferenc Kórházzal és a környékbeli egészségügyi vállalkozók (szemész, orthopedus, stb.) segítségével lehetséges. Az ilyen rendezvényeken történő szűrővizsgálatok, a résztvevők, valamint a lakosság egyes kor, nem vagy egyes kockázati tényezők által meghatározott veszélyeztetett csoportjainak szűrésére, illetve egyes népbetegségek felderítésére irányulnak (vércukorszint, vérnyomás, BMI, koleszterin ellenőrzés, stb.).

Ezen túlmenően szükséges a térítésmentes egészségmegőrző programokhoz való hozzájutás támogatása amibe a kapcsolódó társszervek is bekapcsolódhatnának akár felkért eladóként, akár hallgatóságként.

A „jó”, vagy a „helyes” egészség magatartás elsajátítása nem jelent feltétlen örömtelen, nehezen megoldható, szenvedésekkel tarkított tanulási folyamatot. Sőt! Az esetek egy részében azonnali, más esetekben hosszabb távon bizonyított a megtérülése. A jó hangulatban eltöltött idő, kellemes, baráti társaságban végzett gyakorlatok, a mérhető és látható eredmények segítenek abban, hogy az egészséges legyen a természetes.

A pozitív viszonyulás érdekében a jó programok élnek az érzelmi ráhatás eszközeivel, ami nagyon fontos a szokások befolyásolása érdekében.

Fogászi alapellátás

Az eszközök műszaki állapotáról általánosan elmondható, hogy elavult, folyamatosan pótlásra szorulnak. Legnagyobb problémát a korszerűtlen fogászati és kezelőegységek jelentik, amelyek működőképessége jelenleg biztosított, azonban cseréjük a közeljövőben már nem kerülhető el.

Védőnői szolgálat:

Bár az állam kivette az önkormányzatok kezéből, de az egészségügyi alapellátás szerves része, a gyermek háziorvosi rendelés fontos kiegészítő eleme, hiszen a gyermekek egészséges fejlődésének állandó kontrollját adja, végzi a jogszabályokban rögzített különböző szűrővizsgálatokat, ellátja az alapfokú oktatási-nevelési intézeteket. A tevékenység két területre osztott: körzeti védőnői körzetek kerültek kialakításra a jogszabályi változások kapcsán, és emellett került felállításra az ún. iskola védőnői rendszer.

Az egészségnevelő munkában a védőnői segítség jelentősége az óvodában és az iskolában elsődleges.

A különböző klubok, programok, tanfolyamok folytatása mellett további kutatómunka szükséges, arra vonatkozóan, hogy „hol szorít még a cipő”, melyek azok a területek, ahol a védőnőknek további feladataik vannak.

A védőnőknek a továbbképzési pontok megszerzésén túl, a szakmai ismeretek bővítése érdekében fel kell kutatniuk, és részt kell venniük a budapesti és országos szintű – lehetőség szerint ingyenes – továbbképzéseken. Ennek megléte ellenőrzése szükséges.

Szociális alapellátás:

A tevékenység két nagy csoportot ölel fel:

1. klasszikus családsegítés: családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás
2. személyes gondoskodás keretében végzett szociális ellátások: Idősek Napközi Otthona, (Idősek klubja) Házi szociális gondozás, Szociális étkeztetés is

A szociális szolgáltatásokban érvényesítendő elvek és értékek

 

A szociális ellátás központjában a rászoruló személy áll, akinek elidegeníthetetlen joga emberi méltóságának, emberi és állampolgári jogainak tiszteletben tartása.

A szociális ellátások során arra kell törekedni, hogy az igénybevevők életkörülménye, életminősége javuljon, megteremtve a szociális biztonság érvényesülésének feltételeit.

Törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások alanyai hátrányaik ellenére is teljes életet élhessenek, teljes jogú tagjai legyenek a társadalomnak.

A szociális ellátásokhoz egyenlő eséllyel kell valamennyi személynek hozzájutni, az elbírálás feltételeit, az ellátásban való részvételt diszkrimináció-mentesen kell az egyének számára biztosítani. A szükségletek szerinti szolgáltatások igénybevételére nemtől, vallási, felekezeti hovatartozástól, etnikumtól, fizikai, egészségi állapottól függetlenül mindenki jogosult.

Az ellátás biztosítása során törekedni kell az egyén autonómiájának, képességeinek megtartására, fejlesztésére.

Meg kell teremteni a feltételeket a minél hosszabb időtartamú családban éléshez, az otthoni környezetben történő ellátáshoz, hogy az egyének minél tovább megszokott környezetükben maradhassanak.

Törekedni kell az egyenlőtlenségek felszámolására, mérséklésére, az ebből adódó társadalmi feszültségek csökkentésére.

A helyi szociálpolitika feladata, hogy megelőzze az egyén társadalom perifériájára való sodródását.

A változásokat alapvetően jogszabályi változások teszik szükségessé, de vannak feladat racionalizálási törekvésekből adódó változtatási lehetőségek is.

Például megvizsgálandó a Jelzőrendszeres házi szociális gondozás létjogosultsága, az Idősek átmeneti gondozóházába, a Gyermekek Átmeneti Otthonba és a Családok Átmeneti Otthonába való elhelyezés lehetőségei, más önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében. És sok más is közös ügyünk.

 

A számukban és súlyosságukban megnövekedett szociális problémák miatt a fejlesztés szükséges:

• a még nem működő kötelező feladatokkal,
• a meglévő szolgáltatások fejlesztésével (létszámban, infrastruktúrában – helyiségben, munkakörülményekben, elismertségben),

az ezek megvalósításhoz szükséges források biztosításával.

A szükségletek felmérésnek elsődleges színhelyein tapasztaltak hiteles iránymutatók a helyi szociálpolitika és az egyes ellátások kialakítása szempontjából, ezért azok jelzése esetén figyelembe vételük megfontolandó a döntéshozók részéről.

A szociális ágazat működésének egyik lényeges értékmérője a minőségi szolgáltatás teljesítésére való képesség. Ezen feladatoknak vannak formális és informális elemei. A formális elemek közé tartozik, hogy a szociális ellátórendszer meghatározó szervezetei rendelkezzenek minőségbiztosítási akkreditációval.

Gyermekjóléti szolgálat

A szolgálat feladatai 2004-től jelentősen bővültek. A szolgálat olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatást nyújt, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyerekek testi és lelki egészségét.

Hármas feladata van: a szervezés, a szolgáltatás és a gondozás.

A jogszabályi kötelezettségek nyilván teljesültek. Megjelent azonban a kapcsolat ügyelet, a kórházi szociális munka és az utcai szociális munka. A lakosság teljes körű ellátása érdekében ezen feladatokhoz vajon elegendő anyagi, erkölcsi segítséget kap-e a szolgálat? Eljut ez a lakossághoz kellő információval?

Családsegítő Szolgálat:

A Szolgálat alaptevékenysége az egyénekkel, családokkal, csoportokkal, közösségekkel végzett szociális munka. Általános és speciális segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok számára, hogy helyzetükre megoldást találjanak, és a megoldás során szerzett tapasztalataikat életük további részében kamatoztatni tudják.

A folyamatos kapcsolattartáson túl pl. az adósságrendezés után is szükséges lenne az ügyfél „gondozása”, mert paradox módon sokan az adósságok rendezése után maradnak igazán egyedül „problémájukkal”: hogyan lesz ezután? A segítő kézre ekkor is szükség van.

Tapasztalatok szerint egyes esetben a rendelkezésre álló külső erőforrások között a nem közös háztartásban elő családtagok, rokonok megkeresése, bevonása pl. segélyek feléjük utalása, kiküszöbölhet olyan problémát, ha a kliens kevésbé együttműködő.

Gondozási Központ

Az elmúlt tíz év itt hozta a legtöbb változást. Gondozási Központ, a Házi Szociális Gondozók, és a Szociális étkeztetés minden település fontos feladata.

A magasabb életkor természetes velejárója a fizikai és szellemi teljesítőképesség romlása, valamint bizonyos betegségek kialakulása illetve súlyosbodása. A támogatásiránti igény az egészség romlásával párhuzamosan felerősödik. Az idősek jelentős része egyedül él és többségük anyagilag is magára hagyatott.

Az itt biztosított fizikai és mentális gondoskodás sok esetben az egyetlen kapcsolat a környező világgal az elmagányosodott, egyedül élő idősek számára. A közösségi élet támogató légkörét nyújtja ellátottainak, ezen kívül a legalapvetőbb szükségletet elégíti ki az étkezés biztosításával.

Következetesen érvényesíteni szükséges azt a fő szabályt, hogy a személyes gondoskodás keretében történő szociális ellátásra (étkezés, házi gondozás) a szociális rászorultság az elsődleges szempont, a tartásra képes és köteles hozzátartozó esetén szükséges volt eddig is bevezetni az intézményi térítési díjat.

Az egészségügyi és szociális ellátás életében bekövetkező folyamatos változások, a fejlesztések jelentős önkormányzati támogatást igényelnek és még jelentősebb pályázati forrás bevonásával valósulhatnak meg.

Elsődleges a jogszabályi minimum feltételek megteremtése, mind a személyi, mind a tárgyi feltételek biztosítása, a hiányzó ellátási formák működtetési feltételeinek kialakítása és a rászorulók számára történő biztosítása (utcai szociális munka, fogyatékos-, pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali és átmeneti elhelyezését nyújtó ellátások). Fokozott figyelmet kell szentelni a meglévő ellátási formák folyamatos minőségi fejlesztésére. A hatékonyabb szociális ellátás érdekében – mivel a szolgáltatások egymásra épülnek – fontos az együttműködés kialakítása a szociális szolgáltatásokban és az egészségügyi ellátásokban részt vevő más szereplőkkel.

Elő kell segíteni az ügyfelek könnyebb tájékozódását a szociális ellátórendszerben, a szolgáltatásokat ismertté, a rendszert átláthatóvá kell tenni.

Esélyegyenlőség

 

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg.

Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is.

Az esélyegyenlőség előmozdítása ugyanakkor aktív cselekedet is, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.

Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik.

Az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, a kirekesztés enyhítésében kulcsszerepük van a szociális és egészségügyi szolgáltatásoknak.

Alapvető feladatok e területen a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének megteremtése, az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítése, és a lakóterületen, integrált formában történő ellátásszervezés a szociális és egészségügyi ellátások összehangolásával. Javítani kell a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességű személyek komplex egészségügyi, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának hatékonyságát; biztosítani kell a fogyatékossággal élők és idős személyek részére a tartós gondozáshoz és ápoláshoz való hozzáférés feltételeit.

A lehetséges megoldások

A feladatellátáshoz szükséges források nem biztosítottak, az ágazat évek óta alulfinanszírozott. Mivel a feladat/forrás nem korrelálnak egymással, a tervezéstől a megvalósításig nagyon sok problémával kell szembenézni az Önkormányzatnak. A tervezés, alapul véve a jogszabályokban megfogalmazott normákat és feladatokat, meg kell fogalmazni az optimális működés költségeit, de a végrehajtáshoz szükséges forrást a fenntartó önkormányzatnak kell meghatároznia az aktuális költségvetési lehetőségek függvényében.

Ebben a nem könnyű helyzetben, amikor évente bővülő ellátási formák jelentek meg és kerültek bevezetésre, újabb és újabb kötelező feladatokat határoznak meg a jogszabályok.

Bármilyen átalakítás, bővítés akkor nevezhető hatékonynak, és az önkormányzat szempontjából kedvezőnek, ha annak eredményeként külső erőforrás kerül az ágazatba. Az önkormányzat vélhetően elért addig a pontig, hogy az ágazat működéséhez szükséges anyagi eszközöket nem tudja bővíteni, külső forrás bevonása nélkülözhetetlen. Külső forrást pályázat útján lehet nyerni.

A külső forrás bevonásának egyik lehetősége, hogy a civil szféra esélyeit kihasználva, az önkormányzat a feladatát kiszerződve látja el, és az egyes funkciókat, feladatokat egy civil szervezettel szerződésben látja el. A szerződésben rögzíteni lehet a feladatot, az ahhoz szükséges személyi-tárgyi feltételeket, a feladat ellátásához szükséges önkormányzati forrást, annak kifizetési feltételeit. Az önkormányzat megfogalmazhatja a számára szükséges garanciális elemeket, a tevékenység ellenőrzésének módját. A szerződésben rögzíteni lehet, hogy a civil szervezet milyen kiegészítő (pályázati, vagy saját) forrást tud biztosítani a szerződésben vállalt feladat ellátásához.

A külső forrás bevonásának másik lehetősége, hogy a civil szféra esélyeit kihasználva, az önkormányzat maga hozza létre saját civil szervezetét. Jogszabályi háttere adott, hogy az önkormányzat egyszemélyben maga alapítson civil szervezetet (közalapítvány, közhasznú társaság), amelynek a feladatait meghatározza (Ök.tv. egészségügyi-szociális alapellátási kötelezettségek), és amely felett mint alapító a felügyeletet gyakorolja. Ez a forma önmagában tartalmazza mindazon garanciális elemet, mely biztosítékul szolgál az önkormányzat számára a feladatok ellátására. Az eljárás sorozat időigényes, de hozadéka miatt (külső forrás bevonásának lehetősége!) megéri az önkormányzatnak. Az eljárási idő lerövidíthető, pontosabban szólva kiváltható abban az esetben, ha az önkormányzat már meglévő civil szervezetet bíz meg a feladatok ellátásával, valamint ebben a civil szervezetben vállal meghatározó tulajdonosi szerepet. Ennek további előnye, hogy pályázat során a szükséges működési idővel már rendelkezik!

Az önkormányzat megállapodásban rögzíti, hogy mely konkrét feladattal bízza meg az általa létrehozott civil szervezetet, szerződésileg rögzíti az ellátás módját, finanszírozás mértékét, ütemezését, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését. Az önkormányzat meghatározott időszakonként beszámoltatja az általa létrehozott civil szervezetet a végzett munkáról, a feladatok végrehajtásáról. Mint a civil szervezet alapító tagja, vagy mint tulajdonosa, kijelölheti a szervezet feletti ellenőrzést gyakorló felügyelő bizottságot.

Otthonápolási szolgálat igénybevétele:

A betegek otthoni szakápolása teljesen térítésmentes, ám egyesek lecsúsznak a szolgáltatásról, mivel nincsenek ezzel tisztában. Az ellátás hozzáférhető azok számára, akiknek szükségük van rá, és mostanra már szinte zökkenőmentesen működik a rendszer. Az egyetlen komoly bökkenő, hogy sokan nem tudnak róla vagy egyszerűen nem hiszik el, hogy a szolgáltatás valóban térítésmentes, a leterhelt háziorvosnak pedig nem merik elárulni, hogy segítségre van szükségük.

A jogszabálytervezet meghatározása szerint: az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Az otthoni hospice-ellátás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén végzett olyan szakellátás, melynek célja a beteg és környezetének segítése, a beteg fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek megszüntetése vagy csökkentése, a beteg életminőségének javítása, valamint a beteg szakszerű ápolása és pszichés, szociális támogatása. Otthoni hospice-ellátás csak akkor valósulhat meg, ha a beteg lakásában ahhoz adottak a személyi és tárgyi minimumfeltételek.

Elsősorban az orvosokon múlik, hogy az otthon ápoltak száma évről évre növekszik-e, a rendszer ugyanis csak akkor működhet, ha a házi- és szakorvosok megbízhatónak tartják a szolgáltatót, a bizalom pedig csak lassan alakul ki. A szolgáltatást az esetek döntő többségében a háziorvos írja fel. Az otthoni ápolás célja a kórházak tehermentesítése. A krónikus vagy a kórházat éppen elhagyó betegek otthonukban is térítésmentes ápolásban vagy szükség szerint terápiában részesülhetnek, amennyiben a háziorvos vagy az illetékes szakorvos így rendelkezik.

Alapvető cél, hogy az önkormányzat eleget tegyen a jogszabályi kötelezettségeinek, és tegye ezt a legkisebb ráfordításokkal, a leghatékonyabb módon, azaz a legkevesebb szükséges erőforrás (humán és tárgyi eszköz) felhasználásával.